1. Ezt nem úszod meg egy veréssel!
Prológus
Kyouraku Shunsui
- Shuuuunsuuuiii.....- Hallott Kyouraku Shunsui egy éteri hangot. Éppen a legédesebb álmát járta amiben egy nagy adag lengén öltözött leányzó kínálgatta sakéval egy trópusi szigeten.
- Shunsuiii!!!- Hallatszott a hang most már valamivel idegesebben.
- Mindjárt bébi mindjárt....- Legyintett azt hívén hogy újabb álom képpel van dolga.
- SHUNSUI!!!!- Hallatszott az ordítás és Kyourkunak azonnal kirobban az álom a szeméből. Egy szokásos akadémiai tanteremben- több sorban padok és unalmas halványsárga fal...amit gyakran szokásuk összekenni mindenfélével- ült illetve az előbb még aludt ráadásul az első sorban. Lenge öltözetű leányzók sehol ellenben előtte igencsak felpaprikázott hangulatban és olyan vörösen mint a magának a zanpaktoujának lángjai Yamamoto Genryuusai fő parancsnok állt. - A YAMA’BÁZÁS IS TÚLZÁS NA DE HOGY BÉBI!!!!! A MÁSIK MÉG EL IS MEGY EMELLETT!!!- Az öreg igencsak mérgesnek tűnt és legtöbb diák szívesebben kergetőzne kizárólag egy kardhüvellyel felfegyverkezve egy menossal mint hogy feldühítse. De tekintve hogy Kyouraku mindkét tevékenységet meglepő gyakorisággal végez ezért ez nem igazán volt újdonság.
- Ez azt jelenti hogy a tanár úr engedélyt ad rá hogy mostantól Yama’bázzam?
- SHUNSUI!!!!!!!!!!-A kirobbanó lélek energiától a gyerekek a padokhoz simultak mind kivéve Kyourakut aki amilyen gyorsan csak tudta kirántotta a sakéját a padból és a kijárat felé iszkolt.
- A francba ez azért mégiscsak túlzás egy ilyen kis poénért.....- Lihegte futás közben és éppen a fa ajtóhoz ért volna amikor Genryuusai előtte termett. Kyouraku kínosan elmosolyodott majd bátortalanul megemelte a sakésüvegét: - Sakét esetleg Yama’bá?
- EZT MOST NEM ÚSZOD MEG EGY VERÉSSEL!!!!!
- Tanár úr mindig ezzel jön tessék kitalálni valami újat!!
- Teee....!!!- Nyúlt volna Genryuusai Kyouraku felé ám akkor megszólalt a csengő. A diákok azonnal elkezdtek kifelé özönleni kibillentve ezzel Genryuusait az egyensúlyából. Kyouraku kihasználta az alkalmat és elvegyült a kinti tömegben.
- Húú ez meleg helyzet volt- Nyúlt a ruhája alá és kivette a sakés üveget- És szerencsére még ez is megmara....- Hirtelen egy energiacsóva találta el az üveget darabokra robbantva azt és beterítve tulajdonosát sakéval. A folyosón felhangzott Genryuusai dübörgő nevetése-....a francbaaaaaa.....
Joushiro Ukitake
Ukitake a szobájában feküdt az ágyában igencsak ramaty állapotban amiért azonban-és ezt roppantmódon sajnálta- nem az alkohol volt a felelős. Ismét ágynak döntötte ugyanis örök nemezise a TBC- amire Kyouraku előszeretettel utalt társaságban nemi betegségként -. Köhögött egy sort majd felült és éppen a gyógyteája felé nyúlt mikor valaki berúgta az ajtót leverve a mellette lévő kis szekrényről a vázát.
- Ukitake már megint itt tespedsz?- Lépett be nagy vidám Kyouraku.- Csak nem kiütközött rajtad az a betegség...mi is volt?Szifilisz?
- Jó reggelt...és mellesleg TBC-s vagyok te barom.
- Neked is jó reggelt- Mondta Kyouraku majd nagy lendülettel széthúzta a függönyt és hagyta beömleni a napfényt. A szoba siralmas állapotban volt lerítt róla hogy a lakója nem éppen roskad az energiától. Ukitake érzékenyen húzta össze a szemeit amint elérte a fény.
- Húzd már be azt az idióta függönyt!! Egyáltalán mi a fenéért kellet most bejönnöd és tönkrevágni viszonylagos nyugalmamat?
- Ejjj te én csak a javadat akarom...egy kis testmozgás nem ártana!
- A múltkor is ezt mondtad és a végeredmény az lett, hogy először egy csapat lidérc aztán pedig Yama’bá kergetett végig minket a városon. Jut eszembe azok a lidércek hogy kerültek ide?
- Hát ööö hosszú történet- Most nem volt kedve kifejteni hogy a legutóbbi szellemtemetés gyakorlaton elszökött a csoporttól és egy Quincy öregasszonytól vásárolt egy feltűnően szép érmét amit volt szerencséje aznap kettétörni...fene gondolt volna hogy vonzza a lidérceket.
- Mellesleg....Vágott ünnepélyes arcot Kyouraku- A mai nap különleges nem emlékszel?
- Kyouraku az utóbbi hete szörnyű lázálmok között töltöttem amik között előkelőhelyen szerepeltél te és ez a pillanat...szerinted?
- Ejj de morcosak vagyunk.
- Sajnálom de meg kéne innom a gyógyteámat hogy formába kerüljek.
- Miért nem iszol sakét?
- Mert te vagy az egyetlen aki....- Ukitake az ablakpárkányon álló napórájára nézett.-....reggel fél 10-kor is képes alkoholizálni.
- A múltkor ha jól emlékszem te sem ódzkodtál az ivástól....- Ukitake belekortyolt a teába.
- Igaz. Abból is mi lett? Kicsit lehetnénk felelősség tudóbbak is nem?- Egy másodpercig egymásra néztek és csend lett. Aztán kirobbant belőlük a nevetés.
Fujiwara Shigenoi és Chiaki Fugunaga
Vállígérő sötétbarna már-már fekete hajú szemüveges lány álldogált az akadémia udvarán egy terebélyes tölgyfa előtt. Az akadémia egyenruháját viselte és éppen a kardját pozicionálta a fa törzséhez mérten egy bizonyos szögben.
- Meg is van...Dugta ki egy pillanatra a nyelvét majd iszonyatosan rácsapott a fára.
Sikoltás hallatszott majd egy vállig érő világos barnahajú lány zuhant le a lombkoronából a földre.
- Fugunaga...csak azt ne mond hogy már megint azt az elsőévest kukkolod....te kis pedo.
- Nem is vagyok pedofil!!!!! És csak hogy tisztázzuk csakis azért figyeltem Byakuya-kunt mert féltem, hogy a nagyobbak bántják...hogy megsértik azt a finom bőrét....a haját.....- Mondta Fugunaga miközben feltápászkodott.
- Folytasd csak, ne zavarjon ha esetleg közben felvágnám az ereimet.
- Te nem értheted ezt Shigenoi... te olyan érzéketlen vagy!!!!
- Hmm szóltál?...Nem figyeltem.....
- Chh bezzeg a szendvicseimet mindig megeszed előlem. Most azt várod hogy adjak belőle igaz?
- Nem. Ugyanis már az első órában megettem amíg nem figyeltél.
- De...de...
- Semmi de ez van...Mellesleg ha csak féltenéd nem hordanál róla képet a táskádban...-Fugunaga olyan színt öltött mint a jól megérett paradicsom.
- Az...az...az csak...
- Na gyere te hősszerelmes úgy látom balhé van...csatlakozzunk...- Azzal Shigenoi megragadta társnője kimonóját- Na gyere csak jó buli lesz!!!!
- Ne rángass Shigenoiiii- Sápítozott az- Halloood??....
Kuchiki Byakuya
- Itt közeledik egy jövőbeli kapitány!!!- Lökött félre egy negyedévest Byakuya. Végre bekerült az akadémiára és úgy érezte bizonyítania KELL. Főnemesként a legjobb jegyeket kell produkálnia és hírnevet szereznie...nem ártana már itt az akadémián elkezdeni a karrierépítést. Aháá meg is vannak akiket keresett. Ukitake Joushiro és Kyouraku Shunsui az akadémia hírhedt csínytevői. A hírek szerint a legutóbb borzot csempésztek a tanári vécébe és Kyouraku részegen hollow maszkkal Ukitake pedig szellemnek öltözve ijesztgette a női öltöző használóit. - Azt nem tudta hogy Ukitake meg akarta akadályozni Kyourakut csak az a fejére tekerte egy lepedőt- Az ő megregulázásuk aztán hősi tett volna!!
- Hé te gethes fehérfejű- Rúgta meg hátulról Ukitakét majd eltörvén a kislábujját rájött, hogy ez rossz ötlet volt.
- Nocsak- Fordult hátra az érintett- Hát te meg mit keresel itt kisfiú?
- Meg akarok mérkőzni veled!- Pukkancskodott Byakuya még mindig a lábát markolászva.
- De aranyos- Hajolt hozzá közelebb Ukitake- Menjél szépen játszani inkább!!
- Menjen játszani az...- ide egy nemes szájába nem illő szó kerül-...
- Ejnye-ejnye egy kisfiú nem beszélhet így- Húzott elő egy nyalókát Ukitake a kimonóujjából majd Byakuya szájába nyomta aki fuldokolni kezdett.- Látod mennyivel jobb így?
- Hé te hagyd békén Byakuya-kunt!!!- Hallatszott egy elszánt női hang.
Fugunaga a lehető legelszántabb arckifejezésével lépett előre és rendíthetetlen elszántás ült az arcán. Az összképet csak enyhén rontotta el az a táska amire csillogó kövekből volt kirakva Byakuya neve és még vagy 5 szív. Mellette hanyag testtartásban ott ált Shigenoi aki ugyan nem táplált semmiféle pozitív érzelmet Byakuya iránt- finoman fogalmaztam meg azt hogy rühellte az egész főnemesi dinasztiát- a balhét viszont szerette.
- Nem hallottad hagyd békén Byakuya-kunt.- Ismételte meg Fugunaga
- Hölgyem szerintem félreérti a helyzetet hölgyem...- szabadkozott volna Ukitake de időközben Byakuyának sikerült kiköhögnie a nyalókát.
- Te jó ég- Sápadt el-...ez ő.!!- Villámgyorsan Ukitake háta mögé bújt- Védjen meg Joushiro úr!!!
- Mi ez a hirtelen színváltás prücsök?- Hajolt le hozzá Ukitake.
- Ez...ez a lány....biztos hogy meg akar ölni engem!!!
- Mégis miből gondolod?
- Lépten nyomon követ...fényképeket készít....ha nem figyelek oda mögém lopózik és köszön...a múltkor hajtincset lopott tőlem.......BIZTOS hogy sorozatgyilkos!!!!
- Lépj arrébb Byakuya-kuntól...Háromig számolok!!!
- Te Kyouraku…szerinted mit kéne tennem...Kyouraku?- Az említett a szekrénynek volt dőlve és meg sem szólalt. Ukitake megrázta mire felriadt:
- Tessék micsoda mi történt?
- Ööö ezek a lányok...
-...1...- Hallatszott Fugunaga hangja
- Lányok...- Élénkült fel Kyouraku villámgyorsan-.. hol?
- Itt előttünk!
- Remek!
- De meg akarnak verni minket.
- Na az már nem annyira.
-..2...- Azzal Shigenoi támadt persze igazi kard nem volt nála, de sikeresen hasba szúrta az egészről mit sem tudó Kyourakut aki hörögve dőlt hátra.
- Na ez azért mégiscsak túlzás volt!!!!- Jegyezte meg Ukitake és hátrább húzódott az időközben élő emberi bilincsként a lábába kapaszkodott Byakuyával.- Ez kérlek egy hatalmas félre...- Akarta volna továbbmondani de őt meg Fugunaga próbálta leütni így hát az ütések kitérésére kellet figyelnie. Eközben Kyouraku is felkelt és igyekezett kikerülni Shigenoi csapásait.
- Szerintem adjuk át nekik a kiscsákót!!- Javasolta Kyouraku.
- Neeeeee....- visította Bayakuya amit Fugunaga úgy értelmezett, hogy valami baja van ezért még hevesebben kezdett támadni.
- Most ne gyere az erkölcsi gondjaiddal Ukitake, csak szedd le a lábadról és add át!!!!!
- Szedném én ha tudnám, de rám ragadt!!!!!!!
- Akkor nincs más választás...előre is sajnálom- Mondta Kyouraku majd elkapta Shigenoi fakardját és csuklóból eltörte. Mire a tulajdonosa tökön rúgta. -...urghhhh...- közölte a mély szellemi bölcsességet Kyouraku majd összeeset.
- Eltörted a fakardomat...ezért most megfizetsz!!!- Közölte Shigenoi Kyourakuval.
- Nem beszélhetnénk meg egy kis sake mellet?- Húzott elő egy sakésüveget Kyouraku mire Shigenoi kikapta a kezéből és meghúzta.
- Nem...de a sakét megtartom
- De az-az én sakém volt.
- Volt.
- MI FENE FOLYIK ITT- Hallatszódott egy érces hang a hátuk mögül. Hoppsz Genryuusai főparancsnok és igazgató- VEREKEDÉS A FOLYOSÓN??!!!
- Felteszem igazgatóúr nem hinné el ha azt mondanám, hogy csak beszélgetünk igaz?- Kérdezte Ukitka. Genryuusai végigemelte a szemét a folyosón...pontosabban a félrement ütésektől betört falakon, ablakokon, deszkákon és levonta a konklúziót - EZT NEM ÚSSZÁTOK MEG EGY VERÉSSEL!!!!!
by, Kyouraku taicho
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése