"Novellák" avagy 1 percesek: Vigyorgás

Vigyorgás

Unohana mintákat vizsgált a mikroszkóp alatt. Hümmögött és a nagyítást és a kicsinyítést állítgatta. Felsóhajtott majd hátrafordult a kórterem másik oldalán álló gondterhelten vigyorgó Ginhez.

- Sajnálom úgy tűnik állandósult.

- Nem…nem lehet…- vigyorogta fájdalmasan az- Azt hittem Ön tud segíteni.

- Nem…sajnos tehetetlen vagyok. Az izmai elfásultak. Ön soha többet nem lesz képes abbahagyni a vigyorgást.

- Sejtettem. – sóhajtotta mosolyogva Gin- De nem tudna legalább a valamit tanácsolni?

- Fesse ki az arcát és essen neki egy állatjelmezes milliomos palántának.

- He?

- Csak hirtelen jött ötlet volt.- szabadkozott Unohana- Sajnos nem tudok…próbáljon meg ezzel élni.

- Értem….azért köszönöm kapitány asszony.- lépett kis szomorú vigyorral az arcán a rendelő ajtaján Ichimaru. A kedvenc kocsmájába indult jó párszor ment már oda, hogy eligya a bánatát. Benyitott a kopottas ajtón és a csapos harsányan köszöntötte.

- Jóóó napot Gin úr! Látom megint vigyorgós napja van.

Ichimaru visszanyelte a felfortyanó visszavágást és inkább csak biccentett. Leült az egyik bárszékre és mérgesen morogta.

- Vigyorgós nap…az…

Hirtelen valaki rácsapott a vállára. Lassan hátrapillantott, Aizen állt mögötte mosolyogva.

- Na mi történt a vizsgálaton?

- Így marad.- vigyorogta Gin morcosan.

- Ugyan- veregette meg a vállát társa- legalább szép a mosolyod Gin.

Ichimaru agyában elpattant valami. Vörös fejjel és gyilkos vigyorral az arcán nézett Aizenre.

- Gin…mi az Gin? Miért nézel így rám? GIN?!

Az lassan kihúzta a kardját és halkan megkérdezte.

- Miért…vagy…ilyen…komoly?

by, Kyouraku taicho

"Novellák" avagy 1 percesek: A küldetés

A küldetés

- Te…Sentarou…biztos, hogy jó ötlet volt átjönni ide?- kérdezte Kiyone az egyik ál-karakurai sikátorból kipillantva a kukák egyikében helyet foglaló társáról.

- Hát persze!!!- jelentette ki mély meggyőződéssel a hangjában a férfi.- Lelki és fizikai támogatást nyújtunk a kapitánynak!!! A szeretetünk ereje megvédi majd!

- Húúú…- ámult el Kiyone- Ilyen buzis dolgot még életemben nem hallottam.

- Kuss.- förmedt rá Sentarou- Ha te nem tiszteled eléggé a kapitányt…

- Hát jobban tisztelem, mint TE!- vágott vissza Kiyone.

- Álmodik a nyomor! Azt is én találtam ki, hogy átjöjjünk segíteni!

- De én nyitottam ki a kaput!!

- Én meg üzentem a takarítónak, hogy ne legyél kilapítva!!!

- Én meg…én meg...ha megtaláltuk egy nyugtató masszázsban részesítem!

- Túlfűtött nőstényördög!- hörögte Sentarou.

- Szőrös selyemfiú!- rikoltotta a lány.

- Nimfomán vámpírnő!!

- Felelőtlen díszbuzi!!!

Hirtelen oldalra kapta Kiyone a fejét és a távolban a kék égen egy apró fehér pontra mutatott. - Néééézd! Ott van Ukitake kapitány!

- Én vettem észre először!- jelentette ki a férfi majd kiugrott a kukából és intenzíven integetni kezdett. - Ukitake kapitáááány! Itt vagyok és a szertetem erejével segítem Önt!

- Én iss!!! ÉÉÉN IS!- visított és integetett Kiyone is. A fehér pont mintha feléjük fordult volna.

- Erre nézett! Érzi a szeretetemet! – ordította Sentarou. A fehér pont mögött egy másik jelent meg és kihasználva annak nem oda figyelését átdöfte a mellkasát. Az első pont kőként zuhant a földre.

- Öhm…- jelentette ki Kiyne.- Szerintem nem a szeretet érzi.

- A fenébe…..- sápadt el Sentarou. - Ukitake….kapitány.

- Nos….talán még jól van.

A távolban Kyouraku kiálltása hallatszott.

- UKITAKE!!!!

Lesújtva álltak egymás mellett, mikor végül Sentarou megszólalt.

- Én szeretem jobban Genryuusai főparancsnokot.

 by, Kyouraku taicho

"Novellák" avagy 1 percesek: Gyász

Gyász

                Hideg hajnal köszöntött az Elmúlás hegyére. Hókristályok csillogtak a levegőben, miközben lassan landoltak a talajon. Ukitake Juushiro és Urahara Kisuke tűnődő szemmel nézett a messzeségbe.

- Milyen szép…- sóhajtott Ukitake, a kezében egy 2 méter hosszú, fehér lepelbe burkolt testtel.- Mégis milyen pusztító.

- A tél már csak ilyen Ukitake.- válaszolta a 12.osztag volt kapitánya. - Sajnálom, hogy nem tudtam többet tenni érte.

- Nem…- hajtotta le a fejét a másik férfi és a szeméből könnycseppek hulltak a vászonra.-  …te mindent megtettél. Én voltam túl elővigyázatlan. Hiába neveltem őt fiatal korától, hiába túl elővigyázatlan voltam. Legbelül éreztem, hogy nem maradhat velem örökké.

- Jól nevelted, derék volt…

- De még mennyire. Ő volt az én büszkeségem….

- Azért ne túlozz.

- Nem túlzok. Amikor Shunsui kocsmázni ment, mikor lázas voltam Ő akkor is ott volt mellettem és soha nem mozdult el onnan.- Ukitakeből kitört a zokogás és térdre esett. Urahara mellé lépett és megveregette a vállát.

- Sírd kis magad nyugodtan. Itt maradok megadni neki a végtisztességet.

- Igen…- szipogta Ukitake- Nekem legalább olyan fontos volt mintha, kapitány lett volna. Köszönöm, hogy velem vagy Urahara.

- Nem tesz semmit. Hiszen én hoztam létre.

Ukitake eközben ledobta a  fehér csomagot a szírt szélén.

- Igen, és nagyra értékelem az erőfeszítésidet.

- Na ja. Bár már az elején megmondtam, hogy mamutfenyőből nem lesz jó bonsai.

by, Kyouraku taicho

"Novellák" avagy 1 percesek: Inni mindig lehet

Inni mindig lehet

- Te….Kyouraku- szólította meg a félrészeg Ukitake teljesen részeg barátját.

- Mi van?- kérdezett az vissza, egy képzeletbeli pontot fixírozva sakejában.

- Mióta vagyunk itt?- nézett körbe a tök üres csehóban a 13.osztag kapitánya.

- 4- válaszolta akadozó hangon Shunsui.

- 4 órája?....Többnek tűnt.

- Napja. De, hogy miért, azt én sem tudom.

- Én igen….valami volt Yamaval. Szülinap?

- Lehet….- bólintott elgondolkozva Kyouraku- de….mintha nem örömteli lett volna.

Hirtelen felkapták a fejüket és egymásra néztek.

- Yama meghaaaaaaaaalt. bőgték egyszerre és sírva borultak az asztalra.

- Szegéééény.- szipogott Ukitake- Pedig olyan jó ember volt…meg vezető.

- SHUNSUIIIIII!!!!!!

- Még most is hallom a hangját.- fújta bele az orrát a társa kimonojába Kyouraku.

- Én is.- szipogta Ukitake majd megrázta a fejét. - Te…ha te is hallod, meg én is hallom AKKOR AZ ÖREG ÉL!

 A két jó barát vidáman átölelte egymást és táncikálni kezdett, mikor valami berobbantotta az ajtót. Yamamoto Genryūsai Shigekuni soutiacho lépett be az ajtón villogó tekintettel, meztelen mellkassal. Az említett testrészen egy hatalmas U és K betű volt feltetoválva.

- Upsssz….- nyelt egyet Shunsui. – Rájöttem miért vagyunk 4 napja egy poros kocsmában és, hogy mi az a rossz dolog a vénemberrel kapcsolatban.

- Ehehehe…te is?

Yama közelebb lépett a 2 jóbaráthot és kezében megvillant a lángoló kardja. Kyouraku kifejezéstelen arccal odafordult a reszkető kocsmároshoz.

- Csapos, utolsó kör. Majd az öreg fizeti a kocsma újjá építését és a temetésünket is. – Ukitake remegve lépett hátra és megragadta barátja grabancát majd közelebb húzta magához.

- HOGY TUDSZ ILYENKOR INNI?!- kérdezte dühösen.

- Inni mindig kehet.- vigyorodott el a társa és legurította a sakejat miközben felcsaptak a lángok.

by, Kyouraku taicho

Akadémia: 12. A sün támadása 1.

12. A sün támadása 1.

A kardból lilásvörösese gáz folyt elő majd körbeburkolta Trittert. A füst itt ott csomósodni kezdett mígnem megszilárdult a gazdája testén. Trittert vékony fehér páncél borította be amely rugalmas volt mintha csak gumiból lett volna. A felületén apró tüskék százezrei meredeztek aminek következtében az espada úgy nézett ki mintha csak egy nagyra nőtt tűpárna lett volna. A vállán, a térdén, a csuklója belső oldalán és a könyökén ugyanolyan 1,5 méteres fehér tüskék nőttek amelyek jóval ellenállóbbnak tűntek mint a kisseb társaik. A fején 15 centis tüskékből álló korona volt hivatott bizonyítani hogy egykor ő volt a legerősebb espada egész Hueco Mundoba.

- Nem túl elegáns...de legalább nagyon hasznos.- igazította meg a nyaka alatt a páncélzatát. - Meg fogtok halni...- Jelentette ki egyszerűen.

- Nocsak...hogy kinyílt a tüskeböki csipája.- Pörgette meg a botját House- Ha jól emlékszem a múltkor ennek a trükknek dacára úgy beledöngöltelek a földbe hogy anyukád után sírtál!- Tritter paprika vörös lett.

- AZ ANYA A LIDÉRCMITOLÓGIA SZERINT MIDEN LIDÉRC ANYJA!!!!

- Persze...Hogy is volt?- Morfondírozott House- Anya...ments meg!- Váltott siralmas patetikus hangszínre- Mama...fééééélek...

- ILYET NEM MOONDTAM!! ÉS KÜLÖNBEN IS MIKÖZBEN AZ EMBERT BENŐVI A SZIKLAFAL SOKFÉLÉT BESZÉL!!!- Tiltakozott rákvörösön az espada.

- Na ja…az egyszerű ember könyörög...a harcos fenyegetőzik...te meg az anyukád után sírtál...hááát...

- EZÉRT MEGFIZETSZ!!- Ordított Tritter majd a jobb csuklóján lévő tüskével előredöfött az ellenfele felé. - CERO.- A tüskékből egy sík egyenes energiasugár lőtt ki ami elől House nemes egyszerűséggel félreállt majd az ellenfele felé suhintott a botjával. Annak a vége felvillant majd valami egyenesen előrevágódott belőle. Porfelhő keletkezett és mikor elült láthatóvá vált a földbe lévő 30 centi mély vágásnyom és a sértetlen az erősen füstölgő kormos mutatóujját előre nyújtó Tritter. Azzal állította meg!

- Még mindig olyan gyenge vagy mint voltál. - Jelentette ki Tritter majd eltűnt a helyéről és megjelent Yama mögött. A könyöktüskéjével az ellenfele tarkója felé suhintott de az még időben lehajolt majd megfordult és elképesztő erővel az ellenfele arcába vágott. Az kissé oldalra csúszott majd amint sikerült megállítani magát lehajolt és a két kezével előreöklelt. A két energiasugár egyenesen Yama mellkasának tartott ám ekkor House becsúszó szereléssel eléjük vágott és a keresztbetartott botjával állította meg az energiasugarakat. Azok megtörték a fán majd elhaltak mintha ott se lettek volna.

- Azért ez elég jó egy furkósbottól kispofám...- Dörmögött Tritter bosszúsan.

- Anyád is ezt mondta.- Jelentette ki vidáman House. Tritter felordított majd felugrott a levegőbe megperdült a tengelye körül és villámlépést használt.

- Tiszta diszkó hangulat nem Yama?- Érdeklődött vigyorogva House.

- He?- Kérdezett vissza amaz ugyanis sehogyan sem sikerült levonnia a párhuzamot a vérszomjas tarajos sül és a táncparkett között.

- Lézerfények...diszkótánc...morcos vénember a szomszédból...és persze drogok. - Vigyorgott House majd kivette a gyógyszeres üvegét a zsebéből és a szájához emelte...Tritter ebben a pillanatban jelent meg mellette és az arca felé ütött a pengéjével. Hős doktorunk hátrahúzta a fejét így a tüske csak a vicodinos dobozt érte ami eltörött és a gyógyszerek szerteszóródtak. House arcán megrándultak az izmok leguggolt és egy remekbeszabott pördülős rúgással gyomorszájon rúgta az ellenfelét. Az hátracsúszott egy pár centit. House eközben kinyújtotta a kezét és elkapta az egyik vicodin szemet és az arca felé húzta. Tritter előrelépett és átdöfött House keze fellett aki megpördült és a botjával oldalba vágta az ellenfelét. Az a szabad másik kezével blokkolta a támadást majd egy erőteljes rúgással 4 szem vicodint küldött House arcába elterelésként. Az kinyitotta a száját majd villámgyorsan hátrahajolt mikor a közvetlenül a vicodinok után érkező energiatámadást is észlelte. Az eltalálta az első vicodint és porrá égette...

- Ok itt elég!!!!- Jelentette ki House és teljesen hátraengedte magát majd elkapott 3mat a még midig mellette lévő vicodinok közül és még mindig fekve a botját egyenesen Tritter mellkasának szegezte. Az espada elsápadt mire a botból egy lila színű energiagömb robbant ki és nekicsapta őt egy közeli falnak. House villámgyorsan reagált és összekapkodta a még mindig a levegőben lévő vicodinokat és biztonságba helyezte őket a gyomrában. Az egész jelenet valójában mindössze 3 másodperc alatt játszódott le...a gyógyszereknek nem volt ideje földet érni. Yama eközben épp egy mágia utolsó szavait mormolta:

- ...és ébredjen hát fel az egyensúly!!!! 89.Támadás.Mennyei kétpólusú Sárkánytánc!!!- Az öreg kezéből egy fekete és egy fehér energiasugár repült ki amik összetekeredtek egymás körül majd a levegőt remegtető harsogással vágódtak bele az épületbe. A körül villámgyorsan egy fehér és egy fekete kör alakult ki majd a földből hatalmas fehér majd egy fekete energiasugár robbant elő a körön belül az ég felé törve. A két energia megremegett majd összekeveredtek és hatalmas fény támadt...végül az egész elenyészett...Az épület helyén egy több száz méter mély kürtő tátongott azon belül mindent elsöpört az energiatámadás. A füst lassan szállt fel a lyukból majd egy fehér fogazott felületű gömb emelkedett ki belőle...a tárgyon körvonalak rajzolódtak ki majd szétnyílt. Tritter megropogtatta a vállát majd beleköpött az alatta tátongó lyukba.

- Chh...90.-es szint alatt javaslom ne is próbálkozzatok mágiával. - Vigyorodott el- Lepereg rólam mint háztetőről a vízcseppek.

- De költői lett hirtelen valaki. - Jelentette ki House majd eltűnt a földről és megjelent az ellenfele mögött. Erőteljes mozdulattal Tritter gyomra felé döfte a kardját de az nemes egyszerűséggel megfogta a bot oldalát és a szabad kezével egy iszonyatos pofont kevert le közkedvelt orvosunknak. House egy pillanatra megszédült majd még idejében oldalra rántotta a fejét a szemét célzó tüskedöfés elől. Ebben a pillanatban jelent meg Yamamotot az espada mögött és teljes erőből derékon vágta. Az egy pillanatra hátrahajolt majd gyorsan kiegyenesítette a gerincét és hátrarúgott. A rúgás pont Genryuusai visszahúzódóban lévő kezét érte ami így megroppan tulajdonosa pedig sziszegve csúszott hátra. Tritter visszafordult hogy a másik ellenségével is foglalkozzon de az addigra már a torkának szegezte a botját és kilőtt egy energiagolyót. Tritter nagyot nyelt az ütés erejétől majd a pluszenergiát kihasználva megpördült a levegőben és arcon rúgta Genryuusait majd mikor kézre földet ért könyökből elrugaszkodva House felé ugrott. Az nemes egyszerűséggel leguggolt az ellenfele pedig elrepült volna felette ha az utolsó pillanatban nem könyököl a gyomrába. Tritter így magasabbra ütődött majd mielőtt az ellenfele újra támad hatott volna villámlépéssel eltűnt. Megjelent House mögött majd teljes erejéből gerincen vágta. Mire feleszmélt rájött hogy csak a zakó van a kezében és House már rég fölötte tartózkodik. Az említett felé suhant és a feje felé suhintott Tritter félrepördült és ekkor meghallotta az ordítást:

- Ryūjin Jakka- Majd egy hatalmas lángfelhő robbant neki és lesöpörte az égről. Hörgés hallatszott majd a lánglabda nekicsapta a földhöz.

- Nocsak...végre megvillogtatod a kis kézi hősugárzódat- Jegyezte House a szakállas ismerősének.

- Anyád…-Válaszolta természetes hangon- Az a te bajod hogy nem tiszteled az időseket!!

- Na ja…a régi jó dolgokból már nem maradt semmi igaz Yama?

- Nem hát...

- Teszem azt potencia meg az hogy ne fosd össze magad mire a budira érsz..

- TE KISS!!!!

- Nem, nem kell dicsérni…még elbízom magamat...- Legyintett House.- Inkább törődjünk a kis barátunkkal mert szerintem nemsokára lesz szíves megint kellemetlenkedni. - És valóban a füstfelhő oszlani kezdett és a helyén megjelent teljesen sértetlenül a vállát porolgatva Tritter. Teljesen nyugodtnak tűnt és némi megvetéssel szemlélte a társaságot.

- Ez minden amire képesek vagytok?- Érdeklődte. - Szánalmas mondhatom..

- lluvia Pin-roja- Vérvörös tüskezápor- Nyújtotta fel az ujját az égre az espada. Az ujjából ezer meg ezer vérvörös vékony energiasugár robbant elő vörössé változtatva az égboltot. Yama tűzfalat vont maguk köré ezzel elérve hogy nemcsak a tüskék érjék el őket hanem még melegük is legyen és a tűztől ne is lássák őket. A tű vékony sugarak másodpercek alatt elözönlötték a tűztől körbeburkolt hőseinket és jó pár helyen átsuhantak a testükön mint forró kés a vajon. Housenak a jobb vállát és a medencecsontját égette át egy-egy sugárnyaláb. Yamának a kopasz fejét szántotta egy végig- szerencsére épphogy érintve azt emiatt egy csicsa kis vörös csík keletkezett Yama buksiján- valamint egy a bokájába és a vádlijába is fúródott. A tűz eloszlott és Tritter kárörvendően felkacagott…mindössze egy tizedmásodperccel később megjelent mögötte House és a gerincéhez nyomta a botját.

- BUMM- Jelentette ki majd a pillanatra lefagyott Trittert tarkón könyökölt és a botját a mutatóujja körül megpörgetve kijelentette:- Dare mo ga aru. Shūhen no kumiawase, No sekai ni aru!(Mindenki hazudik. Vond körül, Hazugság világa!) Hitegesd csak magad a győzelemmel Tritter...itt fogsz veszni. - Emelte maga elé a kardját House amely immár fehér pengével és narancssárgás átlátszó markolattal rendelkezett a szokásos bot kinézett helyett- Ez valamiféle divathullám lehet...Urahara, Yama, House...terjed mint a pestis...vajon kétkardos változat is van?-. A fogóján körös körül az orvoslást jelképező kígyó tekergett azzal a különbséggel hogy ebből most kettő volt melyek egy gyógyszeres üvegcse fölött tépték egymást. A kard elejéből apró koncentrikus köröcskék indultak ki halvány sárgán világítva. Tritter megpróbált villámlépéssel meglépni a hatósugárból de a körök hirtelen kitágultak és utolérték. Körülburkolták majd egy szemvillantás alatt eltűntek a mellkasában.

- Nocsak...már megint ezzel az olcsó illúzió típusú kardal kezdesz?- House nem válaszolt hanem egy energialabdát lőtt a feje felé Tritter nemes egyszerűséggel félrekapta azt majd a két kezét dugattyú szerűen mozgatva House felé irányította a tenyerét. Azokból vagy száz ökölméretű vörös energialabda robbant elő és bár nagy részét House félreütötte pár eltalálta a vállát. Hatalmas reccsenés jelezte hogy eltört mind a két válla és a kardját is elejtette. Tritter felkacagott majd könnyedén kikerülte a mögüle felcsapó lángokat és Yama felé is kilőtt pár golyót az öreg a suhintás miatt ép védtelen volt így a támadássorozat védtelenül érte és annak az ereje falhoz csapta. Egy különleges magas hivatali épülethez érkezett amelyet már jó pár robbanás megrongált. Tritter egy másodpercet sem késlekedve utána repült és beleöklözte az épület belsejébe. Az ellenfelét egy az épület közepén a stabilitás kedvvért kialakított egyetlen hatalmas oszlop fékezte le. Az espada kacagva ugrott utána mire mögötte House megköszörülte a torkát.

- Hé haver...valamit elnéztél...- Tritter meglepődve pislogott hátra.

- De...hát...ez nem lehet...ELTALÁLTALAK...LÁTTAM!!!- Visította hisztérikusan. - Egy illúzióval nem lehet engem kétszer becsapni!!!!

- Ki mondta hogy illúzió alapú a kardom?

- He?

- Valójában a szerencsével operál. - Lóbálta meg a kardját House- Egy-egy véletlenszerű történéssel...a gond az hogy a szerencse forgandó…egyszer neked egyszer nekem kedvez. Eltaláltál az igaz…viszont szerencsémre az a két lövedék több másikkal is ütközött útközben így jóval gyengébbek lettek. Szerencsétlenségemre még így is kiverték a kardot a kezemből....te viszont ezt nem használtad ki. Így most jön az én szerencsém. Nem érzel meleget a hátadon?

- Mi a...- Tritter hátranyúlt...a hátán...mindössze pár centinyi részen Yama lángjai leégették a páncélját de a bőrét nem sebezték meg. Így nem is szentelt rá különösebb figyelmet...ám most így ott védtelenné vált. House megjelent mögötte és elésuhintott a kardjával.

- Geka-teki sekkai(Sebészi metszés)- Jelentette ki vidám hangon majd Tritter felé suhintott. A vágás felsértette a bőrt és mélyen behatolt  húsba és holott House csak a tetejét érintette a bőrnek látszódott hogy a seb a test ellentétes oldalán álló páncél alatt is felhasadt. Vér fröccsent elő a sebből és Tritter térdre rogyott.

- A sebészi metszés egy igen pontos vágás. - Magyarázta House vérző ellenfelének - Amint megvágom a tested egy részét teszem azt az 5 centis foltot a seb egyenesen előre tovaterjed és áthald a testen...mintha csak átdöftelek volna. Természetesen közben mindent átvág csontoktól kezdve az izmokon át a szervekig...Ha jól látom megsérült a gerinced és a tüdőd is károsodott. Erős belső vérzésed lehet főként a tüdőtérben és a máj környékén...- Belerúgott az ellenfelébe aki a földre zuhant .- Vége van..

- Óhohohóóóó...- Kacagott fel egy nagyobb adag vért Tritter a porba- Még csak most kezdődik!....

Akadémia: 11. A végső csata előszava

11. A végső csata előszava

- House???? Hát te hogyhogy életben vagy?- Kérdezte döbbent hangon Tritter.

- House?? Én nem House vagyok hanem Hófehérke..ez meg itt az öt törpém...Szende...- Mutatott Fugunagéra- Szundi....- Kyourakura- Morgó....- Shigenoira- Hapci...- Ukitakére- És végül kuka...-Byakuyára .- És ezért jöttünk hogy egy csók…khmm...ok talán mégsem azért jöttünk. - Dörzsölte meg az állát elgondolkozva House.

- De…hát...hogy?

- Hogy maradtam ilyen friss?A diétám teszi...élj te is csak vicodinon és meg se látszik párezer év.

- Te kis...idáig hallgatóztál?

- Dehogy. - Válaszolta House meg sem rezzenő szemmel- Épp a megfelelő időben érkeztem ho...

- Már 10 perce várunk a megfelelő pillanatra hogy beavatkozzunk. - Szólt közbe Shigenoi a homlokát dörzsölgetve- Ez az idióta mindenképp a megfelelő pillanatban akart beavatkozni.

- Így nem beszélünk az apáddal - Oktatta ki House- még akkor se..

- Hogyha idióta?

- Azt akartam mondani, hogy hogyha igazad van. De ilyet úgysem mondanék- Fordult újra Tritter felé House.- És mond csak Tritter...most mit akarsz tenni? Túlerőben vagyunk veled szemben.

- Az meglehet de nekem is van egy szövetségesem igaz Aizen?- Nézett a társára Tritter. Aizen épp az akadémiai köpenyéből csinált zászlót lengett amin ez a felírat állt:

"SEGÍTSÉG TÚSZUL EJTETT"

- Öhhmm...igen és ki az? - Kérdezte intenzíven lengetve a zászlót. Tritter ököllel kezdte püfölni a homlokát:

- Mindegy...egyedül is elbírok veletek és eltörlöm az egész lelkek világát!!! És akkor a lidércek lesznek az uralkodó faj!!! Nekünk lesznek kardjaink és csini cuccaink csak azok fehérek lesznek!! És akkor majd nekünk is lesznek fangirljeink!!!!!!-  Kacagott fel Tritter eszelősen.

- Khmm...- Hajolt oda Kyouraku Shigenoihoz- Szerintem ennek nincs meg az egész maszkja ha érted mire célzok.- Tritter épp az ég felé tartotta a kezét és enyhe esőtáncot járt miközben vihogott.

- Nem mondod. Lidérc. - Jegyezte meg Shigenoi- Sosem volt teljesen normális de felteszem az hogy szoborként élt nem tett túl jött neki. Szerintem te se lennél teljesen százas ha több száz évig minden nap galambok szarnának a fejedre.

- NEEEEEEEEEEE!!!!!- Visított fel eszelően Tritter- NE EMLÍTSD AZOKAT A SZÁRNYAS DÉMONOKAT!!!

- Tritter…Tritter- dobott a szájába House 5-6 vicodint- egy cseppet sem változtál. Sosem voltál normális.- Mondta House majd megpörgette a botját maga mellet.

- És ezt mondod te aki vicodinon élsz és bottal jársz?- Kérdezte Tritter majd megrázta a fejét- Na még ma harcolunk vagy megvárjuk amíg Yama meghal végre végelgyengülésben?- Kérdezte Tritter majd kirántotta a kardját.

- Arra még várhatsz kisfiam -Ropogtatta meg a vállát az említett - előbb sütlek meg téged nyárson. Shunsui, Shigenoi vigyázzatok a többiekre.- Jelentette ki Yama’bá.- És...Kyourak - Nézett volna a tanítványára de az épp a fogával próbálta kiszedni egy sakésüveg dugóját...majd mikor ez sikerült neki kis híján kibökte vele a szemét- ...izé…Ukitake-  Ukitake most épp a hátán feküdt a tetőn és minden jel szerint ha nem is kómába esett de lázálmai voltak mert intenzíven motyogott valami olyasmit hogy: Ne...ne nyalogasd a lábamat Csubakka....-…akarom mondani Shigenoi. Vigyázz Cin-cinre rendben van?- Nyújtotta oda óvatosan vállon hordozott rágcsálóját Yamamoto főkapitány Shigenoi tenyerébe.

- Vigyázok rá...- Biztosította Shigenoi.

- És ha esetleg elbuknék...- Yamamoto lehajtotta a fejét. Most mindenki tudni akarta hogy folytassák a lelkek világának életét ha vége lenne az öregnek-…akkor naponta 4X-szer fürdesd és imádja az ementálit. Illetve ha hasmenése lenne és sokat cincog akkor fáj a pocija s olyankor simiz....

- OK!!- Vágott közbe Shigenoi- Ennyi információ egy életre elég…Nem kell félteni rendben lesz.

- És ha esetleg megenne valakit mert tudod...

- Jössz már vénember vagy megint begörcsölt az aranyered???- Kiáltott el House Tritter felé rohanva.

- Jól van, jól van megyek már. - Ugrott el Yamamotot.

- De hogy értette azt hogy ha megesz va...Hát ez elment- Csóválta a fejét Shigenoi- Szenilis vénember. Még hogy te akárkit megegyél - Nézett az apró rágcsáló szemébe. Az visszabámult a fekete kis szemeivel…majd sokat sejtetően megrezegtette a bajszát. - Hülyeség...- Sétált vissza Shigenoi a többiekhez.

........

- Hallottátok engem mondott volna először szóval enyém a főnökség!!- Fordult hátra vigyorogva Kyouraku.- Akkor csipet csapat...ki akar inni egy kicsit majd hajcsikálni?- Húzta elő Kyouraku a sakésüvegjét. Mire Shigenoi reflexből gyomron rúgta úgy hogy közben a sakésüveget is eltörte. Kyouraku kis híján legurult a tetőről majd nagy nehezen megkapaszkodott a szélén.

- Ez...mi volt?- Kérdezte miközben a felmászással szenvedett.

- Agresszív hatalom átvétel. - Tette karba a kezeit Shigenoi. A kis rágcsáló mintha máris hozzászokott volna az új gazdájához felszökött a vállára és utánozta a mozdulatot. - Na szóval ha a nagyok idő előtt befejeznék a játékot. - Bökött hátra Shigenoi az apja felé. - Akkor mi jövünk hogy megállítsuk Trittert. Persze ez egymagunknak nem fog menni. Ha akármi gond van egyszerre támadunk.

- Igenis óvó néni. - Jegyezte meg Kyouraku mire Shigneoi lazán odasétált és taposni kezdte a kezeit. - Ne...nennene...bocsánat... nem úgy gondoltam!!!

- Azért. - Mondta Shigenoi majd egy nagyobbat taposott Kyouraku pedig egy diszkrét kiáltással lezuhant. Shigenoi belenyúl a zsebébe majd kivett onnan 2 darab háztartási kekszet.- Mindig tartok magamnál .- Jegyezte meg a társai meglepődött arcát látva. - El se tudnátok képzelni mi mindenre jó. - Kyouraku keze felcsapódott a háztetőre. Nagy nehezen felhúzódott a gazdája is és vérben forgó szemekkel felordított:

- SHIIIGENOIIIIII!!!!!!!!!!- Az említett lazán elhajította az egyik kekszet mire az egyenesen belerepült Kyouraku szájába. Kyouraku ilyen hangot hallatott hogy: Hguk- majd levegő után kapkodva lezuhant.

- Mondtam én hogy mindenre jó- Jegyezte meg Shigenoi majd odaadta a maradék kekszet Cincinnek. Az megszagolta majd az apró mancsaiba véve rágcsálni kezdte mint emberek a főttkukoricát.- Van esetleg valakinek kérdése?- nézett a többiekre.

- Nekem ...lenne ...egy ...kérdésem!!!- Tette fel a remegő kezét Byakuya. 

- Valahogy sejtettem hogy leszel olyan hülye. - Ropogtatta meg Shigenoi a kezét- Igen és mi az?

- Én mit csináljak? Mármint ha baj lenne...Még a kardom nevét se tudom..

- Maaajd én megvédelek mindentől Byakuya-kuuuuun - Ölelte magához őt Fugunage- Ne aggódj mellettem semmi baj nem érhet.- Jelentette ki nem törődve azzal hogy az ölelés erőssége miatt épp most nyomja ki a belső szerveit a száján. Kyouraku eközben nagy nehezen felküzdötte magát a háztetőre és odasétált Shignoi mellé.

- Most miért kellet másodszorra is lelökni a tetőről?????- Kérdezte szemrehányó hangon.- Elsőre bocsánatot kértem!!

- Ez igaz.

- Akkor miért?

- Mert élveztem...Na maradt még sakéd hogy igyunk vagy a gyomrodon törtem szét az utolsó üveget?

- Öhmm. Maradt- Vett elő egy üveget a kimonója alól Kyouraku.

- Remek!!- Jelentette ki Shignoi majd kikapta a kezéből és egy húzásra lehajtotta. - Áhh...ez jól esett. - Kyouraku hatalmas szemekkel bámult rá.- Mi az?

- Te...egy hajtásra...az egészet?

- Apám lánya vagyok.- Vonta meg a vállát Shigenoi majd helyet fogalt a tetőcserpeken. - Na gyere ülj le a következőből ígérem kapsz te is.

- Tényleg?- Ült le mellé Kyouraku majd előhúzott még egy üveget.

- Nem.

......

- Na lássuk csak mit tudsz Tritter- Rántotta elő House a botját. Majd a bot végével Tritter felé suhintott. Hatalmas légnyomáshullám keletkezett amelyik Tritter felé tartott de ő egy sima legyintéssel megtörte.

- Csak ennyit tudsz House? A Vicodin nem elvette a harci képességeidet is?- Kérdezte gúnyosan.

- Nem csak most kivételesen van egy alárendeltem...- hirtelen megjelent Tritter mögött a mindannyiunk által kedvelt télap...izé Yama’bá majd iszonyatos erővel gerincen vágta. Tritter meggörnyedt és egy lépést előretett majd villámgyorsan megpördült és arcon rúgta Yamamotot. Az hátratántorodott de a következő pillanatban Tritter már gyomron vágta. Oldalra rúgott a korábbi helyére ugyanis becsapódott egy hatalmas lila energiagömb. Tritter guggolva arrébb ugrott House pedig felemelte a botját aminek füstölgött a vége.:

- Hagyod békén a kisállatomat. - Dobott a szájába egy vicodint majd olyan mozdulatot tett a botján mintha csak az egy shotgun lene.- Yamát csak én verhetem meg...- Azzal Triterre fogta a botot majd tüzelt. A botból egy majdnem 2 emberméretű lila energiagolyó lövődött ki. Tritter egyszerűn félreugrott majd a kezét Housra szegezte:

- Terminar con la luz pines- Eltörlő fénytüske- A kezéből egy vérvörös és iszonyatosan vékony de egyben gyors energiasugár tört elő. House már a kézmozdulatnál reagált de még így is hogy oldalra pördült a sugár elkapta a ruháját. Hirtelen egy körben mintha csak sav marta volna ki eltűnt a válláról a ruha.

- Ez volt a kedvenc pulcsim .- Pillantot rá House. Tritter elvigyorodott volna de Yama’bá nekitámadott. A botdöfés elől Tritter enyhén jobbra dőlt aminek következtében a messze mögötte lévő egyik épületet szétvitte a légnyomás amit a bot vékony hegye okozott. Tritter felfelé ütött a kezével azzal a céllal hogy eltörje Yamabá nyakát de az egyszerűen kitátotta a száját és erőből beleharapott a felé tartó tenyér-élbe. Tritter felordított majd megpróbálta kirángatni a kezét Yama szájából de úgy látszik az öreg zabkásán edzett fogai keményebbek voltak mint gondolta. Hirtelen megjelent mögötte House aki nekinyomta a botját a hátának.

- Astala vista...baby.- Jelentette ki vigyorogva. Yama’bá azonnal elengedte Tritter kezét és félregördült a hátán. House botjából kirobbant a már megismert lila gömb ezúttal azonban közvetlen Tritter hátába csapódott. Tritter füstölve repült neki egy közeli falnak...

- Szemetek...- Jelentette ki majd nagy nehezen lehámozta magát a térelválasztó objektumról majd villámlépést használt és Yama mögött termett. Kissé felugrott majd iszonyatos erővel belekönyökölt Yama bal vállába. Az felordított majd a másik kezével hátracsapott. Tritter felugrott a kézre majd arcon rúgta Yamát aki előredőlt. Hirtelen House jelent meg Tritter mögött majd míg az a levegőben volt a botjával tarkón majd előrébb villámlépésezett és gyomron vágta. Tritter a földnek csapódott majd oldalra penderült a feje irányába tartott bot elől de ekkor Yama nemes egyszerűséggel enyhe Mario komplexust tükrözve a hátára ugrott. Tritter felordított majd háta felé ütött de addigra Yama’bá már hátraugrott.

- Ismerd el.- Vet be vagy 5-6 szem gyógyszert House- Nem győzetsz ellenünk. Csak add fel és menj  haza a maszkos szolgálólányaid köz...-House itt elgondolkozott-...vagy fiúid közé. Elvégre ki tudja melyiket csíped...

- Ebből elég!!! Engem nem szidhattok büntetlenül!!!! Crece un cielo interruptor columna Porcupine- Növessz égbe törő tüskét Sündisznó- Rántotta elő a kardját Tritter...

by, Kyouraku taicho

Akadémia: 10. Jó reggelt Tritter!!!!

10. Jó reggelt Tritter!!!!

- ÉBREDJ HÁT ÉS LEGYÉL HÚ SZOLGÁM TRITTER!!!!!!- Ordította Aizen a robbanást követő füstfelhőbe. A felhő lassan oszlott és egy ösztövér alak támolygott ki belőle.

- Bakker...soha ilyen másnaposságot...- Motyogta az alak majd hirtelen kiegyenesedett megreccsentve a vállát. - Aú...aúúúa...ez fájt...Ó...- Az alak felnézett. Rövid ujjú megfakult kék inget viselt és kissé sötétebb susogóujjú nadrágot. Az arca jobb oldalán egy közepesen vastag 5 ágú csillagot formázó csontdarabka volt-...Üdv...megtudhatnám ki maga és hogy kerültem ide?..Ha jól emlékeszem legutoljára az a borostás szemétláda kántált valamit majd elkapott egy hatalmas kékes-vörös villanás. Nem is rosszul nézne ki, ha kocsik tetejére pakolnánk..

- ÉN AIZEN VAGYOK AZ URAD ÉS PARANCSOLÓD!!!!

- Nem emlékeszem hogy férjhez mentem volna...- egyezte meg az állát dörzsölgetve Tritter.

- NEM ÚGY ÉRTEM!!!- Tiltakozott enyhén vörösen Aizen - MOSTANTÓL A MESTERED VAGYOK..A GONOSZ URALKODÓD!!!!

- Miért ki vagy te?

- AIZEN VAGYOK!!!UTOLSÓ ÉVES AZ AKADÉMIÁN!!ÉS A GONOSZSÁG JÖVŐBELI ÚRN..ÚRA!!!!

- Ok....hagy magyarázzak el neked valamit kispajtás...- Tritter szépen odasétált Aizenhez akinek minden közeledő lépésnél megroggyant a lába majd barátilag átkarolta-..1. is...én egy vérszomjas és gonosz espada vagyok- itt megkocogtatta a csillagot az arcán-...2.te egy kispályás végzős akadémia diák...ne haragudj de ez, hogy te lennél a gonosz mesterem egyszerűen nem működik.

- MIÉRT....NE...M?- Kérdezte Aizen igencsak megszeppent hangon. Tritter lemondóan sóhajtott:

- Akkor azt hiszem csak hajlandó leszek egy kissé agresszívabban elmagyarázni neked- Lazán felemelte a grabancánál fogva Aizent a földről- AZÉRT NEM MERT FELDUGOM A ZANPAKTOUDAT A SEGGEDBE ÉS KIHÚZOM AZ ORRODON KERESZETÜL!!!!!!!! MAJD FELDOBLAK A SZTRATOSZFÉRÁBA ÉS MÉG MIELŐTT LEÉRSZ KIIRTOM A CSALÁDODAT!!!!- Normális hangnemre váltott- Világosan fejeztem ki magamat?

- A...az...azt hiszem igen. - Dadogta Aizen majd diszkréten visszahelyezte a szemüvegét- Nincs esetleg...szüksége...idegenvezetőre?

- Most hogy mondod...- Tritter letette Aizent- Hogy tudsz cipőt tisztítani?

- Remekül uram csak látná milyen fényes lesz uram pont, mint az ön személyisége uram- Sorolta Aizen buzgón bólogatva.

- Meggondoltam magamat...Így is eléggé fényes a seggem...nem kell még nyalogatni...-Azzal Tritter gonosz vigyorral az arcán Aizen felé fordult. - És ha esetleg találkoznál a túloldalon House barátommal…közöld vele hogy még mindig emlékszem rá...- Azzal Tritter felemelte a kezét amiben egy vörös gömb materializálódott.

- Ehh...tudok ám mosni is…és remekül énekelek...- Próbálkozott Aizen de Tritter felemelte a kezét és felé hajította a gömböt.

- NEEE...TÚL FIATAL VAGYOK MÉÉÉG A HALÁÁÁLHOZ ELÁRULOM ANYÁMAT IS HA KELL NE ÖLJ MEG!!!- Visította Aizen. Majd lassan kinyitotta a szemét mellette egy égetett szélű kráter füstölgött vele szemben Tritter épp a fejét verte a saját öklével. -  Ööö.... miért nem haltam meg?

- Azért te barom mert te vagy az egyetlen aki ismeri a környéket...tesztelni akartam hogy milyen segéd leszel.

- Na és?- Kérdezte csillogó szemmel Aizen majd lepillantott a nedves nadrágjára.

- Bepisiltél...még kérded? Na de ha nincs ló jó a szamár...póni...patkány is. Na gyere...- Intett Tritter-…mutasd meg merre lehet a legtöbbet pusztítani. Meg egy kajáldát... ezer éve nem ettem egy jó Sushit- Azzal intett és Aizen hűséges- khmm Aizen esetében ez erős túlzás hiszen ismerjük az ebbéli hiányosságit-pincsiként követte őt és maguk mögött hagyták az elpusztított teret.

- Te...Aizen?- Kérdezte még meg miközben távolodtak Tritter.

- Igen?

- Tényleg jól tudsz énekelni?

- Azt hiszem...

- Akkor hadd haljam a 100 forintnak 50 a felét..

- Te most szívatsz???- Kérdezte Aizen meglepődve.

- Őszintén szólva igen...

.......

- Azt mondja...ha jól emlékszem ha itt jobbra fordulunk- Ment elől Fugunage mutatva az utat- És elérünk...egy bazi nagy kő falat. - És valóban nem sokkal előttük egy magas betonfal zárta el a további utat abban az utcácskában amiben haladtak.

- Nem akarok hitetlennek tűnni…- Jegyezte meg House- De van egy halvány sejtésem hogy eltévedtünk.

- NEM LEHET!!!- Replikázott Fugunage. - Ha Byakuya-kunt otthon volt mindig eltaláltam oda....izé...mert remek hely volt arra, hogy nézzem a holdat.

- Szerintem dugjuk az orra alá Byakuyát…hátha a szag alapján rátalál a helyre. - Javasolta Kyouraku.

- Barom-. Kevert le neki egyet Shigenoi. - Nem kutya hogy a szag alapján kövessen!!

- Nekem megy a sakéval. - Válaszolta Kyouraku az arcát dörzsölgetve.

- Egészségedre...- Hirtelen Fugunage felordított.

- Meeeeg vaaaan....itt van a fal mögött csak az előző utcánál túl későn fordultunk el. Nem kell mást tennünk, minthogy...- Magyarázta de akkor elszáguldott mellette egy igencsak döbbent arcú Kyouraku és belecsapódott a falba ezzel egy kellemes ember méretlyukat ütve.

- A gond megoldva.- Jelentette ki Shigenoi majd elindult az árjáró felé.

- Álljunk csak meg- Rántotta vissza House. - Hát mi volt ez? Ilyet nem szabad csinálni. - Jelentette ki korholó hangon.

- He?- Lepődött meg a lánya.- Mióta nem?

- Hát erre tanítottalak...- Sopánkodott House- Elbuktam mint apa....- Temette az arcát a kezébe House megjátszott szomorúsággal.

- Ez kérlek alap...De most mi is a gond?

- Embereket dobálsz...- Ült fel kótyagosan Kyouraku a fal túloldalán. - Szerinted?

- Így van...teljesen nyilvánvaló hogy mi a bajom...- Néz csak rá- Mutatott Kyourakura House.

- Nem szép látvány. - Konstatálta Shigenoi.

- Most nem az a lényeg...csontja se tört…még csak nem is vérzik...ez így nem dobás volt. Nézd meg ezt...- Hirtelen elkapta Byakuya kezét majd erőből hozzávágta a fal egy másik részéhez.- Byakuya egy gyorsvonat sebességével találkozott a fallal majd rálapult mint egy gumilabda és visszapattant a földre. Shigenoi az apjára emelt a tekintetét, aki enyhén döbbent arcot vágott majd megjegyezte:- Neked jobb volt az alapanyagod.

- Persze...én is azt mondanám. És rossz volt a szélirány meg a légsűrűség mi több ott a falon is több a vakolat.

- Na ugye. Hagy dobjak újra.

- Khmm…gyerekek. - Szólt hozzájuk szülői hangon Ukitake - Emlékeztetnélek titeket hogy most nem a karnevál "Üsd le az üveget" játékában vagyunk szóval mi lenne ha továbbmennék?

- De apuuuciii...hagy dobáljunk még egy picit- Könyörögtek egyszerre House és Shigenoi.

- Elég a hülyéskedésből. - Parancsolta Yama’bá majd összefonta a kezét...a vállán felállt az erdei egér és megismételte a mozdulatsort. - Induljunk és nyírjuk ki Trittert amíg fel nem kel. - Az egér a nyílás felé mutatott. House és Shigenoi morgolódva bújtak át rajta folyamatosan veszekedve az emberdobás legjobb módjairól.

- Na itt kéne lennie. - Mutatott körbe Fugunage a tisztáson.

- A gond azzal van hogy nincs.- Jelentette ki Shigenoi. A tisztás közepén egy hatalmas barna mélyedés jelezte a szobor korábbi helyét illetve onnan nem mesze egy kisebb égetett szélű lyuk is volt található. Yamamoto odasétált és elmorzsolt pár földgöröngyöt.

- Ez egy cero volt semmi kétség...- Tovább morzsolgatott-…Vagy egy tábortűz.

- Vagy-vagy. Vagy a barnaságából ítélve egy hatalmas tehén lepényt morzsolgatsz fél perce.- Vetette fel House.

- Nagyon vicces House...minden bizonyíték szerint Tritter elszabadult.....- Emelkedett fel Yama’bá és nézett a horizont felé. House a háta mögött utánozta a mozdulatot és halk orrhangon megismételte

- "Minden bizonyíték szerint Tritter elszabadult"- Genriusai hátrafordult és ráförmedt Housera.

- Elég legyen ez nem vicces!!!

- Igenis kapitány!- Vágta rá szarkasztikusan House majd az előtte lassan bíborszínt öltő öreg szem láttára bekapott egy vicodint. - Szóval merre lesz a séta főnök?

- A MEGSZÓLÍTÁSOM YAMAMOTO GENRIUSAI FŐKAPITÁNY!!!!KÉRETIK ÍGY SZÓLÍTANI- Ordította az öreg House arcába.

- Kéretik fogat mosni-jegyezte meg rezzenéstelen arccal House. Majd még időben elhajolt az ütés elől. Majd a következő elöl is...a harmadik után szépen megfricskázta Genriusai orrát majd hátralépet a lassan idegrohamot kapó öreg elől és komoly hangon megkérdezte. - Akkor? Merre?- Meglepő módon az öreg helyet Shigenoi válaszolt.

- Kövessük a sikolyokat...- És valóban pár kilométerről metsző sikolyokat hozott a szél.

......

1órával később

- A BŐŐŐŐRTÖÖÖÖÖÖÖN ABLAKÁÁÁÁÁÁÁBAAAAA.....SOHASEEEEEEM SÜT ANNAAAAAAP- Hallatszott egy a főutcán sétáló páros egyik tagjának szájából a vérfagyasztóan hamis dallam.

- ÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!- Hallatszott egy metsző sikoltás- KUSSOLJ MÁÁÁÁÁR!!!!!!- Ordította torkaszakadtából Tritter a már lassan 2-órája folyamatosan kornyikáló Aizen fülébe a véleményét.

- Most miért főnök?- Kérdezte Aizen enyhe sértődöttséggel a hangjában- Még csak a felénél tartok...

- Azért kedves barátom- váltott udvarias hangra Tritter- MERT SZAR!!!!!

- De hát te akartad hogy ének..

- Az már 2 órája volt...és akkor is csak vicceltem...- Tritter nagyot sóhajtott-. Szent isten...neked az agyad helyén nincsen semmi?

- Miért? Alapkövetelmény ahhoz hogy szuper gonosz legyek?- Kérdezte érdeklődve Aizen. Mire Tritter intenzíven próbálta lehámozni a fejéről az arcbőrét.

- Legalább hasznodat venném...mond csak ki tudhat megállítani engem errefelé?

- Aszongya...van Genriusai főkapitány esetleg...- Gondolkozott el Aizen

- Egymaga esélye sincs...- legyintett Tritter-...még valaki?

- Hát talán ha egyesülnek a nemesi családok fejei...

- Azok?- Nevetett fel Tritter- Hamarabb növesztek virágokkal díszített farkat mint hogy a különböző nemesi családok összefogjanak...Tovább.

- Akkor azt hiszem ennyi...

- Chh...House nélkül még csak meg sem tudnak csiklandozni..

- Ja tényleg-csillant fel Aizen szeme- Meg House.- Tritter arcából olyan gyorsan futott ki a szint mint a seggbelőtt leopárd.

- Ki...kicsoda?- Kérdezte szinte dadogva- De hát a börtön amibe zárt több ezer évre zárt el engem.....már biztos hogy halott. Egyszerűen nem élhette túl....

- Óóóó valóban?- Hallatszott tőlük nem messze egy hang az egyik háztetőről. Lassan odafordultak...a cserepeken az említett személy állt peckesen fekete színű botjára támaszkodva hőseinktől körülvéve. - Ahhoz képest elég jól tartom magamat nem gondolod?

by, Kyouraku taicho